Sajnos egyikünk sem olyan családokban cseperedett fel, ahol napi szinten példát mutattak a szülők a konfliktusok helyes kezelésében. Sok példát láttunk az agresszív kommunikációra - ami nem minden esetben fizikai agressziót jelent, hanem legtöbbször inkább verbális agressziót - és ugyanígy sok példát láttunk a passzív kommunikációra, ahol az ember elnyomja a saját érdekeit, mondanivalóját, és meghunyászkodik, csendben tűr. Harmadik opció az úgy nevezett rejtett agresszív, vagy manipulatív kommunikáció, mint például az érzelmi zsarolás, drámázás vagy mártírkodás. Biztos vagyok benne, hogy ezekre mindenki tud példát mondani. Ezeket láttuk, ezeket tanultuk meg. De mi van akkor, ha rádöbbenünk, hogy egyiket sem akarjuk?
Nem érdemes magunkat ostorozni azért, hogy csak agresszíven/passzívan/ manipulatívan tudunk kommunikálni a konfliktusokban. Ugorjuk át a hibáztatás fázisát, mert ehhez igazán túl rövid az élet. Keressünk megoldást! Fejlesszük a konfliktuskezelő, kommunikációs készségeinket!
Egyelőre két módszert találtam, ahol számomra szimpatikus technikákat tanítanak: az asszertív kommunikáció módszertanát és az erőszakmentes kommunikáció módszertanát. Előbbihez szeretnék most kedvet csinálni.
Nagyon röviden így foglalta össze az asszerítv kommunikáció technikáját egy közepesen szimpatikus youtuber:
1. Ismerd fel a szükségleteidet!
2. Mondd ki, mit kérsz!
3. Lásd meg mások nézőpontját!
4. Légy rugalmas, ajánlj fel opciókat!
5. Beszélj nyugodt hangon!
6. Vállald a felelősséget a döntéseidért, vállald fel az igényeidet!
7. Ismételd el többször a kérés lényegi részét!
A videó helyett cikk itt: http://www.thedistilledman.com/be-more-assertive/3. Lásd meg mások nézőpontját!
4. Légy rugalmas, ajánlj fel opciókat!
5. Beszélj nyugodt hangon!
6. Vállald a felelősséget a döntéseidért, vállald fel az igényeidet!
7. Ismételd el többször a kérés lényegi részét!
Ha pedig a videóra vagy kíváncsi: How to be more assertive
Hogyan légy asszertív?
(Sue Hadfield és Gill Hasson Asszertivitás című könyve alapján.)
-Először is próbáld meghatározni, felismerni, hogyan érzed magad egy adott helyzetben. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de hosszas gyakorlással rengeteget lehet benne fejlődni!
Vállalj felelősséget az érzéseidért és ahelyett, hogy például azt mondanád "feldühítettél", mondd így "dühös vagyok" vagy még inkább "dühöt érzek". Figyelj oda a "nem örülök neki" jellegű érzéseidre, mert nagyon jó jelzői lehetnek korábban elfojtott rossz érzéseknek, amiket esetleg megtanulhatsz nyíltan, asszertíven kommunikálni.
-Bátran kérj időt másoktól arra, hogy átgondold a helyzeteket! Nyilván ez nem minden konfliktusban életszerű és megvalósítható, de sokkal több helyzetben az, mint amennyiben használjuk! Az egy teljesen korrekt kérés, hogy "Még nem tudom. Visszatérhetnénk erre holnap este?"
- Elvárásaink és feltételezéseink torzíthatják azt, ahogyan a másik személy megszólalását felfogjuk. Próbálj minél tisztábban figyelni és azt hallani, amit mondd. Segíthet, ha visszakérdezel, ha ellenőrzöd, jól értetted-e, amit értettél.
- Ha a másik fél nem hajlandó teljesíteni a kérdésedet vagy figyelembe venni az álláspontodat, ne hátrálj meg! Ne kezdj duzzogni! Először próbáld egy picit a helyébe képzelni magad. Majd kezdj alkudozni, törekedj a kompromisszumra. A rugalmasság nem egyenlő a gyengeséggel. Az alkudozás nem a passzív kommunikáció technikája. Hiszen az asszertív kommunikációnak eleve nem az a célja, hogy érvényesüljön az akaratod, hanem hogy egyforma súllyal essen latba mindkét fél érdeke.
- Fogadd el a másik reakcióját, de ne vállalj felelősséget mások érzelmeiért. A "Nagyon sajnálom, hogy csalódott vagy, de ma fáradt vagyok moziba menni" egy tökéletesen asszertív válasz például. A saját érzelmeidért vállalj felelősséget, ne a másokéért.
- A konfliktus helyzetek megoldásai mások számára következményekké válnak. Ilyen például, ha büntetést kell fizetned a bliccelésért vagy a gyorshajtásért. Büntetésnek hívjuk, de igazából ez egy megoldás. Bizonyos hatóságok megoldása egyes problémákra, ami számodra kellemetlen következmény lehet. Fontos, hogy mikor döntést hozunk, vállaljuk a lehetséges következményeket.
- Lehetnek helyzetek, amikor engedsz a másiknak, mert mindent figyelembe véve ez a legjobb megoldás az adott szituban. Ilyenkor ne hibáztasd őt. Vállald a felelősséget a döntésedért. Semmi gond azzal, ha néha kiengeded a kezedből az események irányítását - hiszen nem lehet mindig mindent kontrollálni, fárasztó szerep lenne... - de ilyenkor ne másokat és a körülményeket hibáztasd.
- A saját reakcióidért vagy felelős, nem pedig mások szükségleteiért. (Nyilván ez nem igaz a gondviselő-gondozott viszonyra.) Ne vállalj felelősséget mások érzelmeiért, nem teszel nekik sem szívességet vele. Ha valóban megérted, hogy nem vagy felelős mások érzelmeiért, akkor nem kell többé bűntudatot érezned. Mondd el, mit szeretnél és mit nem!
Még egy hasznos összefoglaló videó: