Támogató jelenlét

Ezzel a cikkel abban szeretnék segíteni, hogy el tudd dönteni, szimpatikus vagyok-e vagy inkább keresgélsz tovább a pszichológusok között. Utóbbi esetben ezt az oldalt jó szívvel ajánlom:  https://pszichologuskereso.hu/   Mikor belépsz, a kutyusom odaoson és megszagol téged. Eddig mindenkit beengedett és amikor leülünk, ő is megnyugszik és lefekszik aludni. Fontos, hogy kutyaszőrre allergiás embereket nem tudunk fogadni.   Először is tegeződünk. Nem hiszem, hogy magázódás kellene ahhoz, hogy egymást kölcsönösen tisztelve komunikáljunk. Tisztelet témakörében az előre megbeszélt időpontok betartását várom el. Nagyon ritkán szoktam késni vagy találkozót lemondani és ugyanezt szeretném kérni másoktól is.   Cipőt levenni nem kell, de kényelmesebb, mert akkor fel tudod tenni a lábad a karosszékben, miközben beszélgetünk. Telefonjainkat mindketten lehalkítjuk a beszélgetés előtt, hogy 100%-ban oda tudjunk figyelni a közös munkára. Mikor bejössz, megkérdezem, milyen teát ké

Mondhatnám azt, hogy annak, akinek gondja van azzal, hogyan kommunikál a szeretteivel, munkatársaival, vagy gondja van az alvással, pihenéssel, étkezéssel, külsejével, döntéseivel, múltjával, jövőjével. Csakhogy ha 100 random embert behívunk az utcáról és megkérdezünk, biztos, hogy legalább 98 közülük küzdene a felsorolt nehézségek közül valamelyikkel. Akkor tehát mindenkinek pszichológushoz kéne járnia? Nos, inkább úgy fogalmaznék, hogy problémái mindenkinek vannak, mindenkinek lenne miben fejlődnie. De nem minden élethelyzet alkalmas arra, hogy elkezdjünk dolgozni magunkon!   Úgy tudnék legőszintébben válaszolni a kérdésre, hogy az menjen pszichológushoz, akinek az aktuális élethelyzetében ideje, pénze és energiája van arra, hogy dolgozzon önmagán. Ideje, amit lehetőleg hetente ugyanabban az időpontban rá tud szánni. Fontos a rendszeresség! Pénze, amit szintén rá tud szánni minden héten. Sajnos ez nem egy olcsó műfaj, még nálam sem, hiába kérek kevesebbet, mint mások. A harmad

   Félreértések elkerülése végett, nem azért, mert nincs szükségem pénzre, nem azért, mert eltartanak a szüleim vagy a férjem.    Egyrészről a manapság szerencsére egyre divatosabb minimalizmus elveit vallom: nem kell sok tárgy, nem kellenek új ruhák, nem kell luxus nyaralás, nem kell menő kocsi. Környezettudatossági megfontolásból amúgy is second hand veszek könyvet, ruhát, ajándékokat is, amikor csak módom van rá. A pénz sosem cél, csupán eszköz. Az egyetlen, amire átlagon felül költök az az egészséges étkezés, de ebből nem is adok alább. Egyébként mindenből elég annyi, amennyit valóban használunk és inkább mérem az igényeimet a harmadik világhoz, mint a nyugati civilizációhoz, így reálisabbnak érzem.    De igazából nem ezért kérek kevesebbet, mint hasonló kvalitású kollégáim. Hanem ugyanazért, amiért vegán életmódot folytatok idestova lassan 8 éve már: igyekszem aszerint élni, amilyen világban élni szeretnék. Olyan világban akarok élni, ahol az állatokat nem zárják be, nem